Archive for

September, 2010

...

Mokuskerek

3 comments

Na, vegre megereztem, milyen a mokuskerekben szaladni. Erdekes, hogy milyen onmagaba visszatero, amolyan “deja vu” erzes, amikor nap, mint nap, ugyanazt csinalja az ember. Erdekes, amikor a korulotted levo eletet is ilyen onmagaba visszatero, ismetlodo mintak halmazakent kezded tekinteni. Azt hiszem, amikor ez az ismetlodes kezd felorolni, olyankor fasul bele az ember az eletbe.

Mire is gondolok? Nap, mint nap oda-vissza utazom a metron, minden nap tiz korul rovid szunetet tartunk, egy korul ebed este a melodrama, hogy maradjunk-e meg egy orat az ingyen vacsoraert es akkor legalabb dolgozunk is valamit (nem zavarnak meg holmi eloadasokkal), vagy irany haza. Minden heten egyszer elfog az elkeseredettseg, hogy nem haladok a munkaval es ekkor a fel ejszakat bent toltom, (meglodul a mokuskerek) amire masnap a tobbiek csak a fejuket csovaljak. (Azt mar megszoktak, hogy ilyenkor valami lehetetlent muvelek, csak azt nem, hogy hogy birom alvas nelkul.) Minden heten ezutan a csuggedtseg nemtorodomsegge valtozik es nem erdekel haladunk-e. (Lelassul a mokuskerek, de persze, azert csinalom.) Minden hetvegen mosas, esetleg valami program. Ha kitekintek a kerekbol, meg a taj is ismetlodik: ugyanott vagyok. Akar gyorsan, akar lassan tekersz. Persze ezek a kicsi dolgok, tiz vagy husz ev alatt fogalmam sincs milyen hasonlo mintakat fogok talalni az eletben.

Huh, nem is olvasom vissza olyan borus hangulatu ez. Persze en fiatal vagyok es remenyteljes (vagy legalabb is naív 🙂 ), szoval ugy tartom, az eletet nem a lelekorlo dolgoknak kell szentelni. Ha van ra lehetoseg, akkor meg kell szakitani a monotoniat, hogy eszrevegyuk, nem csak ez van. (Itt nem arra gondolok, hogy minden masnap berugunk, az is lelekorlo es monoton.) Holnap peldaul Will szulinapjat unnepeljuk es a lakas, ahol lakik egy kis kertes resszel is rendelkezik, barbeque sutesi lehetoseggel. Szerintem ez nagyszeru alkalom lesz, hogy kicsit masra tereljuk a figyelmunket, meg ha nem is ez a vilagmegrazo megoldasa a problemanak. Kicsiben kezdjuk. 🙂

Epp Willel nagyon jot beszelgettunk arrol, mit is keresunk ennel a cegnel es eltero velemnyunk ellenere nagyon jo volt eszmet cserelni vele. Azt hisszuk, hogy attol, hogy valaki a Fold nyugatabbi felere szuletett, maris sokkal konnyebb az elete es nem kell, vagy konnyebb szembeneznie azokkal a problemakkal, amikkel kuzdunk. Ez szerintem nem igaz. Bar Will nagyon halas a kornyezetenek, amiert oda jutott, ahova jutott, de kesobb belatta, hogy nem csak ennek koszonheti sikereit. O is mindig olyan tipus volt sajat bevallasa szerint, aki kereste es megragadta az alkalmakat az eletben, nem csak ult a feneken, ahogy azt a korulotte levokon latta. Kesobb Evan is becsatlakozott a tarsalgasba es elmeselte, hogy Bronxban nott fel, vagy ahogy o mondta, miutan Harlemet elhagyod es lepukkant reszhez ert. Ennek ellenere ott van velunk es legalabb olyan kivalo elme, mint barmelyikunk. Azt nem tudnam megmondani, hogy az, hogy fekete, volt-e valamilyen hatassal az eletere, de azt mondta, hogy a kornyezetebol kikerulo baratai sehol sem tartanak.

Az itt elok is ugyanazokkal a problemakkal szallnak szembe, mint mi otthon. Lehet, hogy a telefonjara alma van rajzolva, a haza mellett meg van egy kek pocsolya, de ez nem teszi oket boldogabba. Vagy, ahogy kiderult, ha veletlenul minden rendben lenne es nem kellene tul sokat kapalozni az elet vizenek felszinen, akkor hirtelen jon egy betegseg vagy csaladi tragedia, mint ahogy szegeny Hongnak a csapattarsamnak, aki most hazautazott Kinaba, mert anyukaja beteg. Aggodunk erte, a dolog bizonyara komoly, mert felo, hogy ezzel a karrierje is veget er nalunk, ugyanis a program ideje alatt szabadsagot kivenni nem lehet es ha sokaig elhuzodik meg az is elofordulhat, hogy keptelen lesz bepotolni a sok tanult anyagot. (Nem beszelve a szerzodesunk ide vonatkozo cikkejerol, ami szinten eleg borsos.)

Halas vagyok, hogy az elet olyan nehezsegekkel aldott meg, amikkel szemben helyt tudok allni vagy, ha nem, hat megadja a lehetoseget, hogy megtalaljam az eszkozoket a problemak legyozesehez. Igaz, a kereses az en feladatom, de mindent megsem tolhatnak az orrom ala. 🙂

A mokuskerek meg nalam ugyis csak mulo orulet. Vagy talalok benne olyasmit, ami miatt erdemes csinalni vagy keresek mast.

Te hogy vagy?

2 comments

Itt epp uncsi es faraszto. Levelszerverekrol tanulunk. Neha pofatlanul kijavitom a tanart. Odakint szurkeseg, neha eso. A legjobb dolog az volt, hogy tegnap este 11-kor bezuhantam az agyba.

Nem baj, lesz ez meg igy se! 🙂

Filmezes

4 comments

Ma filmezunk egyet Keithnel. Naluk van egy moziszoba is, hatalmas HD projektorral es olyan tipikus amerikai fotelekkel, amit fekvove lehet alakitani. (Lasd meg Jobaratok.)
A hely erdekessege, hogy ez affele kozossegi szoba (mint nalunk a hely, ahol a bulit rendeztuk), gyakorlatilag sajat hazimozija van a haznak. Meg persze uszomedenceje, billiardasztala, konditerme, stb. Tudnak elni, az biztos. 🙂 (Mondjuk utobbiak nalunk is vannak, csak a hazimozi nem projektorrol, hanem LCD TVrol megy. De a hangrendszer mar a falakba van epitve.)
Mivel a csapatom egyik tagja hazament (Kinaba), ezert kicsit tobb munkank lesz az elkovetkezo idoszakban. Ennek ellenere nem birtam ravenni magam, hogy dolgozni menjek ma, ingyen kaja ide vagy oda. (Kulonben is ma volt itthon is kaja.:))
Talan holnap.

Pentek

2 comments

Kod van. Legalabbis otthon igy hivnank a jelenseget, ha a mi hazaink tetejet surolna a felho. Itt inkabb borus idonek hivom, hiszen a haz maga egy felhokarcolo, ha nem lenne ott, senki nem beszelne kodrol. Erdemes megfigyelni a szomszed haz tetejen levo viskot, nagy divat most a felhokarcolok tetejere egy kis hetvegi vityilot epiteni.

A helyszin egyebkent Jersey City, munkaba menet, pentek reggel. Reg sohajtottam mar igy fel, hogy “mindjart hetvege”, de ugy latszik ez a munka ezt is elohozza az emberbol. (Ati, nem irigyelsz, mi? 🙂 )

Marcell es a garnelarak

Comments Off on Marcell es a garnelarak

Marcellnak is van am blogja (hiresebb is, mint az enyem), most en is hiressegge valtam, egy Skype beszelgetes erejeig. Holnap en is kapok a rakbol. En szeretem. 🙂

http://szama2newyork.wordpress.com/2010/09/23/kozlekedes-megint/

Comments Off on Marcell es a garnelarak

Shake, smoothie

Comments Off on Shake, smoothie

Egy kis tisztazas: a shake olyasmi, amit otthon is szoktunk csinalni: tejjel osszeturmixolt gyumolcsok. Itt annyival szoktak feldobni, hogy jeget is daralnak bele, igy jegkasa szeru lesz.

A smoothie ellenben csak jeggel turmixolt gyumolcs, tej nelkul. (Gyakorlatilag tomeny gyumolcsturmix, jegkasaba oltva.) A jeg erdekes modon nehezen olvad, szoval nem vizezett gyumolcsot eszik az ember.

Megtalaltuk a Jamba Juice nevu helyet es ott egesz jo smoothie-k es shake-ek vannak, csak sajna eleg dragak, raadasul eDine-on sem rendelhetjuk.

Ja, ha mar meselek, akkor elmondom pontosan hol vagyunk: a Morgan Stanley foepuletetol egy utcanyira a hetedik sugaruton, ha a Times Squre-rol jossz, akkor kozvetlenul a Jamba Juice es az M&M’s Factory utan. Annak ellenere, hogy nap, mint nap erre jarni nem nagy szam, azert igy elmondva szerintem allat jo helyen dolgozom. 🙂

A korabbi kepen egy specialis, a Benvenutonal (olasz etterem) kaphato smoothie van, a neve Peachy Keen Special es a szinet szerintem az almabortol es fahejtol kapja, ami benne van. Egyebkent banan, eper es barack van meg benne ginsenggel es aloe veraval. (Mondtam, hogy specialis.) (www.benvenutonyc.com) Erdekes modon Alex szerint is allati finom es szerintem az osszes tobbi, gyumolcsos, szines, mindenfeles smoothienal jobb.

Comments Off on Shake, smoothie

Eletjel

4 comments

Hello mindenki!

Elnezest, hogy eddig nem irtam, alkotoi valsagban szenvedtem. (Nem tudtam eldonteni, hogy a kapott feladatot minden aron es a legjobban oldjam-e meg, noszogatva a csapatot avagy siman csak csinaljam a normal idomben es ne foglalkozzam vele, hogy sokkal jobbra is meg tudnank csinalni. Eddig mindent beleadtam, de kezdek kiegni.)
Na, de a lenyeg, hogy vegre tudok irni. Jo sok kerdes es gondolat felgyult.

Eloszor is, koszi Evi, hogy te is olvasol, jol esik, hogy ennyi embert erdekel mi van velem. Remelem a ceg jol van es a koltozes nem volt tul nagy stressz (Ati azt mondta mukodtok).

Masreszt pedig egy kedves – nevet elhallgatni kero – olvasom kerdezett a helyi lany felhozatalrol. Hat…
Az elmult ot evben nem sok valtozott itt a nagy USAban: vannak szep lanyok, felteve, hogy valamilyen surun latogatott turistakozpontba mesz. A hollywoodi felvetelekkel ellentetben az amerikai atlagszepseg messze alulmulja a magyart, sulyban pedig vegkepp. A turistak kozott latni csinos lanyokat, de altalaban azert, mert nem amerikaiak. Szoval csajozni nem ide kell jonni. Bar, allitolag a helyi szokasos sokkal engedekenyebbek, a szorakozohelyeken tett “Haaave you met Ted?” kerdesekkel siman lehet ismerkedni, randit kezdemenyezni. (Nem probaltam, raadasul a kollegak sem a nofalo tipusbol kerultek ki, aki meg megis, annak persze van baratnoje.) Na, ennyit a csajokrol.

Emlekezetes helyet az elmult ket hetben nem latogattam, hacsak nem a szeptember 11-ei lampion vizrebocsatas nem szamit annak (van rola valahol cikk a neten, a halottak emlekere egy csomo lampiont, rajtuk kulonbozo uzenetekkel es a kozepukben gyertyaval vizre bocsatottak, mikozben a World Trade Center helyen ket bazi nagy reflektor vilagitott az egbe, mintazva a ket tornyot). A hetkoznapok enyhe komaban teltek, valahogy mindig ugy alakult, hogy keson fekudtem le, a hetvegek meg mosassal es pihenessel.

Hetfon elkezdodott a House uj szeriaja, meg persze vele egy idoben a How I Met Your Mother uj szeriaja is. (Ennek oromere mindkettot bojkottaltam es a keddi “ismetlest” neztem meg netrol.)

Ha jol hallom epp most eredt el az eso, ami vicces a reggeli huvos idot felvalto eros napsutes es delutani meleg utan. Fura egy idojaras…

Tegnap volt az elso komolyabb szerencsetlenkedes a bejutast illetoen. A Jersey-New York “vonat” (metroszerelveny ez is, csak mas vallalat uzemelteti) fel orat allt az alagutban, mert az elottunk levo szerelveny nem birt kiallni a megallobol. (Ki is tettek mindenkit, amikor vegre bealltunk es szerencsere New Yorkban voltunk mar, ugyhogy metrozhattunk. Vicces lett volna a Hudson tulpartjan rekedni, azt sem tudom melyik busz visz at New Yorkba.) Szerencsere volt nalam konyv, ugyhogy nem aggodtam, olvastam. (Fogyoban az Amazonrol rendelt konyvadag, nem tudom mit fogok csinalni…)

Na jo, holnapra is kell hagyni valami meselni valot, majd folytatom.

$5-os shake

4 comments

A kedvenc smoothie-m, amit eDine-rol rendelek nagy adagban tobb, mint $7-ba kerul. Ha nem a ceg fizetne valoszinuleg nem ennem. 🙂 Jo poen ez az eDine, a Times Square korul minden etkezdet ingyen kiprobalhatunk vele, a kenyelmetlenseg mindossze annyi, hogy beules helyett kenytelenek vagyunk a cegnel elfogyasztani a rendelt kajat.

Megint WTC

2 comments

Kene mar egy rendes bejegyzest csinalnom, hogy tudjatok rola, hogy rendben vagyok meg minden. Ez egyszer el is fog kovetkezni. 🙂
Tegnap egy vegso parti kereteben elbucsuztattuk az Angliaba menoket a new yorki Meat Districtben (husnegyed?), ott is a Brass Monkey nevu helyen. Allat volt. 🙂 Ma elmegyek a WTChez megint, de nem katasztrofaturizmus miatt (11-e van, biztos sok gyertya es siro ember lesz ott), hanem, mert ket utcanyira van egy bazi nagy aruhaz, (J&R) tele szamitogepekkel es kinezek magamnak valami notebookot. (Amit itt azota is laptopnak hivnak.) Utana jobb dolog hijan bemegyek a ceghez dolgozni egy kicsit az assessmentunkon. Keith-fel egyutt megyunk, a tegnapi buli utan mar neki is sikerult helyrerazodnia.

Ja, el is felejtettem mondani, hogy helyesen McGee’s-nek hivjak a bart, amirol a How I Met Your Mother barjat mintaztak. Biztos az alkohol. 🙂

Szerencsesuti

Comments Off on Szerencsesuti

Brian (valodi neven Bo) felragasztotta a szerencsesutijenek feliratat monitorara. Szerintem nagyon jo. 🙂

Comments Off on Szerencsesuti