Nna, megerkeztem. 🙂 Nem volt semmi.
Eloszor is, mielott meglepodnetek a kepen, az autonak van rendszama, de csak hatul. Lousianai ugyanis a lelkem (mint ahogy vegul leolvastam rola, egy Ford Focus es megy, mint az allat). A Budget, ahol bereltem az autot az orszagban mindenhol jelen van es neha mashol adjak le az autot, mint ahol felvettek, ugyhogy valoszinuleg valaki igy erkezett Jerseybe.
Miutan felvettem az autot, raebredtem, hogy akar Arpiekat is kivihetem vele a repterre, meg belefer es szerencsere Newarkrol repultek, ami kozel van es nem JFKrol, ami New York masik oldalan, tobb, mint egy oras belvarosi utra es kb. $20-nyi autout- vagy hiddijra.
Ennek megfeleloen jo keson indultunk el es Ryan GPSevel sem volt idonk igazan megbaratkozni. (Kolcsonadta, hogy ne tevedjek el, de elegge szet van esve szegeny. Azert szerencsere mukodik.)
Az ut kicsit olyan volt, mint amikor reszegen probal hazatalalni az ember: a cel tulajdonkeppen megvan, de valahogy vannak benne elore nem lathato es minden ok nelkuli kiterok.
Az elso meglepetesem akkor volt, amikor Arpival kozosen megfenyegettuk a GPSt, hogy mi a newarki repterre megyunk es az zokszo nelkul odavitt minket ugy, hogy a terminalok elotti utszakaszon is jelezte merre kanyarodjunk az altalunk ahitott C terminalhoz.
Ezutan batran kituztem a celt: Hartford. Erre Ryan GPSe visszakerdezett, hogy jo, de azon belul hova? Mondtam neki: mindegy. Na erre belecsaptunk a lovak koze es rogton haromszor megkerultem Newarkot. Valahogy nem beszeltunk kozos nyelvet (heh) es amikor azt mondta MOST forduljak jobbra, akkor meglepodve visszakerdeztem, hogy ugy erted AZONNAL? Es ugy ertette. Es igaza volt.
Raterunk az I98-asra, amivel mindketten egyetertettunk, csak az irannyal nem egeszen. O azt mondta eszak fele, de en meg veletlen del fele mentem. (Pot-a-to, Pot-ah-to, mindketto egtaj.) Persze rogton raterelt a fizetos utra (Jersey Turnpike, amit masok is emlegettek, hogy ott menjek, ugyhogy nem volt gond), amin egy megallo utan kiszalltam. A fulkenel a noci furan nezett ram, mint aki meg nem latott VISA kartyat, mert a keszpenzem elfogyott. Ranezett a kis papirkartyara, ami jelezte hol mentem a palyara es azt mondta menjek. (Jo fej volt.) Na, sikeresen visszakanyarodtam UGYANAHHOZ a felhajtohoz, ahol vegul megalltam es megkerdeztem megis merre van az eszak. Elmondtak, meg azt is, hogy ha nincs keszpenzem, akkor kaphatok “sarga csekket”, amit postan bekuldok nekik. (A penzt, nem a csekket, kicsit fura.) Na, ezutan elindultunk (en es a GPS), nagyjabol ket lejarot kellett megtennunk a fizetos reszen, majd a fulkenel elmagyaraztam mi a helyzet. Nosza, a ficko papirt ragadott es mintegy tizenot perc kuzdelem utan (mogottem alltak az autok), megirtuk, hogy logok $1.90-nel Jersey allamnak ot napon beluli befizetessel. (Kb. 380Ft) Ezen felvidulva tapostam a gazt, hogy odaerjek, de elegge kesesben voltam. A GPS galadul megviccelt, mert atvitt Manhattenbe, amit en mindenaron szerettem volna elkerulni, de nem hagyta. (O volt az erosebb.) Oda a Washington hidon lehet atjutni, aminek a dija $8. (Csak keszpenzben, VISA kartya kizart.) Na, gondoltam, majd ott is sarga csekkelunk. Hat, nem egeszen: a srac telefonon beszelt es kozben en hiaba hadonasztam, hogy “nix kape, nix kape”, eloszor zavaros arccal csak felocsudott, hogy hoppa valamit csinalni kene.
Most kezdodik a musor, majd folytatom. Hu, akkora, mint a Sportarena es tele van. Ismeros? 😉