Na, mivel a koncertet megirtam teljes egeszeben, ugy illik, hogy az utazast is elmeseljem. Ott hagytam abba, hogy allunk egymasra meredve a Washington bridge elotti fizeto fulkenel en, a GPS, es a srac a telefonjaval, mogottem a delutani csucs. Vegul amikor rajott, hogy dolgoznia kene valamit motyogott a new yorki polgarmesterrol (a Mayor valamilyen roadrol) es mondta, hogy menjek. Nosza en kapva kaptam az alkalmon es visszakerdeztem: “MI VAN? Nem erteni!” Csak integetett, hogy menjek, menjek, ugyhogy megvontam a vallamat es elkonyveltem magamban nyolc dollar pluszt. (De a $1.90ert feltartoztattak mindenkit es felirtak a cimemet.) Manhattan autoval olyan, amilyen emlekezhetsz apu, lassu es nem normalis. Harlem mellett elmentem Bronxig es valahogy kikeveredtem a kulvarosba. Kintebb mar a forgalom is haladt rendesen (kozben szamoltam, mennyit fogok kesni), New York Citybol kierve pedig gyonyoru oszi erdos taj fogadott. Olyasmi, mint az alsonemedi erdo, csak ketszer ket savval, egymastol elvalasztva. Itt kezdtem megnyugodni, hogy ha el is kesek, legalabb odaerek (New Yorkban ebben meg egyaltalan nem voltam biztos). Utkozben kiprobaltam tudok-e tankolni, 5 gallont sikerult $15-ert tankolnom (18,5 liter, haromezer forint). Utkozben a GPS-szel is sikerult megbaratkozni, kiderult, hogy tenyleg nem hulye, csak en tartom annak. Ellentetben a magyar GPS-szekkel ez tudja, mit miert mond. (Tudom igazsagtalan vagyok, mert otthon nincs is GPSem, de majd most otthon kiprobalok parat es akkor újra atgondolom.) Mindenesetre vegul odaertem Hartfordba, raadasul idoben. (Ennek a bejegyzesnek az elso felet abban a husz percben irtam, amikor a kezdesre vartam.) Vegtelenul orulok, hogy ilyen jol osszejott ez a koncert.

Hazafele, mivel a koncert 11-kor ert veget, eleg keson indultam, el is faradtam utkozben, ezert aludtam. Most hajnali ot es meg nem akarok aludni, olyan jol erzem magam.

Ja, egyebkent vettem ki penzt, hogy hazafele legyen mivel fizetni, de olyan jol osszehaverkodtunk a GPSszel, hogy masik utvonalat javasolt es vegigmentunk az ejszakai Manhattenen a Hudson menten. (Allat volt.) A hidat igy megusztam, csak a Manhattenbe menes dijat ($3) kellett kifizetnem es a lakas kozeleben levo Holland tunnelen (alaguton) at jottem haza. Meg kell jegyezzem, hogy az, hogy Arpiekat kivittem, vegul jot tett, kulonben odafele es egesz Manhattanen at akart volna vinni a GPS, nem csak a felso reszen, ami a delutani csucsban lehetetlen lett volna emberi idoben. (Tudom, hogy szombat volt, de ez ilyen. Kepzeld el a hetkoznapokat…)

Szoval, meg el kell inteznem a ket dollarnyi fizetest Jerseynek, de egyebkent kulonosebb kellemetlenkedesek vagy birsagok nelkul megusztam a dolgot.

Nagyon-nagyon megerte, az egyik legjobb program volt itt letem alatt.

Marcellel meg elmegyunk jovo heten szinhazba, most o is jott volna autozni, de nem tudtuk leszervezni mellem a jegyet, ugyhogy igy potoljuk. 🙂

Ami meg a legfontosabb: jovo hetvegen megyek haza. Jo lesz, mar varom!